10. nap: Akasi Kaikjo híd és Himeji kastély

Halihó, 

A tegnapi nap szokásos reggelije után vonatozás következett az Akasi Kaikjó hídhoz.

Nagyon örülök, hogy végül az egész csapat lelkesen vágott bele a hídhoz való utazáshoz. Ez kb kyototol 1.5 óra vonatozás volt.

A híd csodaszép, pár infó amit érdemes tudni róla. Ez a híd a világ 2. Legnagyobb tamaszközű hídja. A támaszköze 1991m. Eredetileg 1990-re tervezték, de az építkezés során volt a kóbei földrengés, mely során a már megépített pilonok csaknem 1 métert elmozdultak egymástól. Az építkezés kb 10 évig tartott, és 1988ban kezdték el.

A híd egy acélszerkezetű függőhíd, fő tartószerkezeti elemei a két oldalán végigfutó, a hídfőkben lehorgonyzott és az acélpilonok tetején átvezetett acélkábelek. A kábelek átmérője 112 centiméter, mindkettő 290 darab hatszögletű előregyártott kábelnyalábot tartalmaz, melyek egyenként 127 darab 5,23 mm átmérőjű huzalszálból készültek. Egy-egy kábel így összesen 36 830 huzalszálból áll, gyártásukhoz összesen nagyjából 300 ezer kilométer huzalt használtak fel. 

A híd pályaszerkezete térbeli acél rácsos tartó, melynek magassága 14, szélessége 35,5 méter. A szél hatására bekövetkező túlzott mozgások ellen egy különleges függőleges stabilizátort („uszonyt”) is beépítettek a pálya középvonala alá.

Építéséhez 181 000 t acélt és 1 400 000 m3 betont használtak fel, az építkezésen összesen 2 millió munkás dolgozott. A csaknem tíz évig tartó munkálatok során mindössze hat munkás szenvedett balesetből adódó sérüléseket, halálos kimenetelű baleset pedig nem történt, ami világviszonylatban is kiemelkedő biztonsági eredménynek számít. 

Az infókat a Wikipédiáról szedtem.

A híd megtekintése után az állomáson egy gyorskajáldában ebédeltünk, és indultunk is q himejii kastélyhoz. A kastélyt többször lebontották és újraépítették az évszázadok során. Az egyik tartóoszlopa kb. 24m magas ( ha és 100x100cm keresztmetszetű fa pillér, érdekesség, hogy nincs benne toldás.

A kastély megtekintése után indultunk vissza Kyotoba, de a csapat úgy döntött, ha már Kobe városa felé megyünk álljunk meg vacsorázni egy finom marhahúsit.  Végülis egyszer járunk Japánban.

A vacsora után picit sétáltunk a kikötőben, majd irányba vettük a hotelt.

Szép nap volt ez is.

Puszi

Zsófi